Szolgáltatás:
Leírás:
Megye:
Település:

Munkanélküli segély - álláskeresési járadék

Munkanéküli segély

Hétköznapi nyelven munkanélküli segélynek nevezzük, ami valójában a jogszabályok szerint álláskeresési járadék. Ez a hivatalos megnevezése, úgyhogy hiába keressük a munkanélküli segélyt. Létezik még az álláskeresési segély, de az a fajta segély a nyugdíj előtt munkanélkülivé vált személyeket illeti meg, akiknek még kellene 5 év a nyugdíjig, így nyugdíjba nem tudnak még elmenni.

De ki is jogosult álláskeresési járadékra?
Az álláskereső, aki a munkanélkülivé (álláskeresővé) válást megelőző 3 éven belül rendelkezik legalább 360 nap jogosultsági idővel, vagyis bejelentett munkaviszonnyal (közfoglalkoztatott, vagy egyéni ill. társas vállalkozó, ha fizetett járulékokat maga után) és nem folytat kereső tevékenységet, vagyis nem áll munkaviszonyban, vagy nem végez egyéb olyan tevékenységet, amiért díjazást kapna; továbbá az illetékes munkaügyi központ nem tudott számára munkahelyet felkínálni.

A kereső tevékenység fogalmába mi is tartozik bele?
Aki gazdasági társaságban, pl. kft-ben bt-ben személyesen közreműködik és ezért ellenszolgáltatást kap, vagy cégben ügyvezető és munkavégzési kötelezettsége van a cégben, vagy aki egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepel (ez azért fontos, hogy az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplés ténye már kizárja a járadék jogosultságot, mert ha szünetel is a tevékenység, a nyilvántartásban akkor is szerepel, és az jogviszonynak számít!) Szóval, aki a fent nevezettek közüli bármely pozícióból jövedelemre tesz szert, nem kaphat álláskeresési járadékot.

Az álláskeresési járadék összege:
A kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben a jogviszonyokban elért havi átlagos összegeket veszik alapul. Az összeg megállapításának kezdete mindig a munkanélküliként történő nyilvántartásba vétel időpontja. Ha több jogviszonyból származik járulék, akkor átlagolnak.

A járadék összege a járadékalap 60 %-a, amely nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb napi munkabérnél, azonban, ha a járadék alap nem éri el a minimálbért, akkor a 60%-os járadékalapot kell figyelembe venni.

1 nap járadékfolyósítás jár tíz napi jogosultsági időért cserébe. Az álláskeresési járadék folyósításának idejét az utóbbi évekhez viszonyítva jelentősen lecsökkentették, minimum 36 és maximálisan 90 napra jár, ami elég rövidke idő, ha ezalatt még új munkahelyet is kell találnunk, nem üldögélhetünk a babérjainkon.

Álláskeresési járadékot szüneteltetik, - csak a leggyakoribb eseteket említve -ha gyed, gyes, vagy terhességi gyermekágyi segélyre lesz jogosult, vagy legfeljebb 90 napig folytat csak kereső tevékenységet és azt bejelentette a munkaügyi kirendeltségen, vagy keresetpótló juttatást kap, illetve ha alkalmi munkát végez (egyszerűsített foglalkoztatás a hivatalos elnevezése)

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkát nem kell bejelenteni, és az álláskeresési ellátást tovább kell folyósítani. Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak az álláskeresési járadékra való jogosultság feltételei, az álláskeresési járadékot tovább kell folyósítani.

Ha pedig - többek között - állást talál, vagy 90 napnál hosszabb idejű foglalkoztatási jogviszonyt létesít, vagy olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét eléri a keresménye akkor megszüntetik az ellátást. Pl. a munkaügyi központok szerveznek képzéseket, amely során a képzésen résztvevő keresetpótló támogatást kap.

 

 

 

Ingyenes regisztráció